Határtalan szabadság, napsütés, virágillat és csend, amit csak a madarak éneke szakít meg – ló és lovas számára nincs is szebb dolog, mint egy kikapcsolódást jelentő tereplovaglás.

Indulás előtt

Kilovaglás előtt ellenőrizd felszerelésedet. Egy megrepedt csat vagy egy kilazult szíj akár balesethez is vezethet.

Terep előtt nem érdemes drasztikus zablacserét alkalmaznod, hiszen elég újdonságot jelent a ló számára a környezet, ezért szükségtelen gyarapítani ezeket. Ezenkívül pedig ne reménykedj abban, hogy egy élesebb zablával könnyebben megfogod a lovat terepen, hiszen amelyik lónál munkában is tíz méterbe kerül, mire felveszed vágtából ügetésbe, ott egy élesebb zabla terepen már nem segíthet. Érdemes tehát a lóval addig gyakorolni az átmeneteket, míg az teljesen érzékenyen reagál a segítségekre, és csak azután kockáztasd meg az első terepezést. Addig pedig a karámozás bőven elég kikapcsolódást nyújthat számára.

Ha mindenképp valamilyen segédeszközt kívánsz bevetni a tereplovaglás során, érd be egy martingállal, amely megkönnyíti a felvételeket, ugyanakkor, ha a ló valamitől hirtelen megijed, nem akadályozza, nem akadhat bele (nem úgy, mint egy kikötőszárba vagy segédszárba).

Indulás előtt lovad patkóját is ellenőrizd, hiszen egy meglazult patkó nem tart ki sokáig terepen.

Csak fokozatosan

Ha lovaddal nem dolgoztál tereplovaglás előtt, akkor itt is be kell tartani a 15 percnyi lépést, amíg ízületei bemelegednek. Egészségügyi szempontból tehát nem tanácsos rögtön vágtával indítani, azzal a céllal hogy kifáraszd a lovat.

Ha fiatal lovad van, terep előtt érdemes összeverbuválni egy tapasztalt lovasokból és lovakból álló csapatot, és így nekivágni az útnak, hiszen az állatok együtt nagyobb biztonságban érzik magukat.

Ha lehet, kerüld az aszfaltozott utakat, hiszen itt ijedség esetén nagy a csúszásveszély. Ne gázolj bele más vetésébe, szántásába, kaszálójába, hanem mindig maradj az úton.

Hazafelé hagyj elég időt lovadnak, hogy lépésben kifújja magát és leszáradjon.

Idomítás terepen

Terepen nem csak kikapcsolódni lehet, legyen szó hobbilovasról, vagy akár profiról. A játékos feladatok az erdőben, a mezőn javítják lovad lovagolhatóságát, elengedettségét és egészségének is jót tesznek. Az állandóan odadobott szárral való vágtatás viszont sem az izomzatot, sem a csontokat nem kíméli.

Vannak olyan lovasok, akik már az idomítás szó hallatán is elszörnyednek. Pedig az idomítás minden kiképzés alapja. Itt persze ne a vágtaperdülés rejtelmeire gondolj, hanem a ló gimnasztikáztatására, hiszen a terepviszonyok rendkívül változatos lehetőségeket kínálnak lovad tornáztatására.

• Dombos vidék: A dombon való lemenet optimális segítség a ló összeszedésére. Arra kell csupán ügyelned, hogy lépésben teljesítsd ezt a feladatot, hogy a ló súlypontja mindenképp maga alá kerüljön. Az igazán meredek lejtők próbára teszik a ló egyensúlyát is. A dombon való felmenet a hátsó lábakat erősíti. Ezt is lépésben teljesítsd, így a hát és a far megerősödését érheted el.
• Változó talajviszonyok: Ha egy lovat állandóan ugyanazon a talajtípuson tréningeznek, probléma adódhat abból, ha versenyen mélyebb vagy éppenséggel keményebb talajjal találkozik. E bizonytalanság kiküszöbölésre érdemes változatos talajokon lovagolni.

• Egyenes, keskeny útszakaszok: Ezeket a részeket hajlításokkal dobhatod fel leginkább. Vállat be, farat be, vállat ki, ezek mind olyan feladatok, amelyek elengedtetik a lovat. Az elengedettségen és az összeszedettségen más módon is lehet segíteni, az ilyen keskeny egyenes utakon. Kihasználva a lovak ilyen utakon való átlagosnál kicsit nagyobb menőkedvét, iramváltoztatások, iramfokozások, félfelvételek, átmenetek segítenek ellazulni, illetve gyakorolni, hogy ne szaladjon el a ló, ha meglátja a nyílt terepet vagy a hosszú egyenest.
• Kanyargós utak: Ha egy út többször élesen kanyarodik, jó alkalmat kínál a hajlítások, vagy akár az ugrásváltás gyakorlására. Noha a lovak ilyenkor szinte maguktól átugranak helyes lábra, finom segítséget azért adhatsz, a feladat teljesítését pedig mindenképp dicséret kövesse.
• Mezők: A mezőn való lovaglásból a ló korától függően eltérő előnyök származnak. Fiatal ló könnyebben megtalálja a lovas alatti egyensúlyt a természetes környezetben, mint a négy fal között. Fontos viszont, hogy egyenletesen tartsd két csizmánk közt, és ne hagyd elrohanni. Egy kiképzett díj-lóval például azért érdemes mezőn feladatokat gyakorolni, mert itt garantáltan nincsenek betűk vagy négyszög, melynek megszokott pontjain szinte mindig ugyanazok a feladatok fordulnak elő. Így a ló is megtanul jobban odafigyelni a segítségekre, hiszen nem tudhatja előre, hogy mi következik.
• Fák: Ha fák mellett visz az utad, érdemes közülük egyet kinézni és körülötte kiskört vagy körszűkítést gyakorolni bármely jármódban. Egy fasortban pedig adja magát a kígyóvonalak gyakorlása.

Forrás: Zimmermann Barbara cikke a Nemzetközi Lovas Magazin 2003.májusi-júniusi számában